A CLL diagnosztizálása

Megosztás e-mailben
Letöltés
Nyomtatás

A legtöbb esetben (körülbelül 70%) a krónikus limfocitás leukémia (CLL) diagnózisa véletlenszerű. Ebben az esetben a diagnózist olyan embereknél állítják fel, akiknek nincsen panaszuk, ám a vér vizsgálata a fehérvérsejtek, különösen a limfociták számának emelkedését mutatja a vérben. 

A diagnózis felállításának időpontjában a betegek egy részénél a felületes nyirokcsomók és a lép méretének megnövekedését észlelhetik. Ritka esetekben a vérvizsgálat anémiát, vagyis vérszegénységet jelezhet, vagyis a Hb (hemoglobin) szintjének és a vörösvértestek számának, valamint a vérlemezkék számának csökkenését mutathatja.

Fizikális vizsgálat

A betegség kiterjedtségének értékelésére az orvos fizikális vizsgálatot végez, melynek során a nyakon, a hónaljban és a lágyékban tapintható nyirokcsomók jelenlétét és méretét, valamint a máj és a lép nagyságát ellenőrzi.

Laboratóriumi vizsgálatok

A CLL diagnózisához szükséges, hogy megvizsgálják azoknak a limfocitáknak a jellemző tulajdonságait, amelyek száma megnövekedett a vérben. Két vérvizsgálatot végeznek egy arra specializálódott, hematológiai központban:

perifériás kenet: ez a mikroszkópos vizsgálat a vérsejtek jellemzőit írja le. A CLL-ben megjelenő sejtek külső megjelenését vizsgálja, ezek rendszerint igen nagy számban vannak, és méretük kicsi.
a perifériás vér immunofenotípus vizsgálata: a leukémiás limfocitáknak azokat a jellemző tulajdonságait vizsgálja, amelyek azok felszín jelennek meg. A CLL-es limfociták néhány olyan jellegzetességet jelenítenek meg a sejtfelszínen, amelyek megkülönböztetik azokat az egészséges limfocitáktól, valamint azoktól, amelyek a leukémiák egyéb formáiban vannak jelen.

Előre láthatóan a CLL diagnózisának felállításához elegendő egy vérmintát venni, és abból egy teljes vérkép, minőségi vérkép és immunofenotípus vizsgálatot végezni.

Vérvizsgálatok

CEE_CLL_disease_02
Stock photo. Posed by model.

Rendszeresen vesznek majd vérmintákat a kezelése alatt, hogy ellenőrizzék az egészségi állapotát, a vörösvértestszámát, a fehérvérsejt- – különösen a limfocitaszámát – és a vérlemezkeszámát a vérében, valamint azt, hogy milyen jól működik a mája és a veséi. Ezekkel a vizsgálati eredményekkel a kezelőorvosa ellenőrizni tudja, milyen mértékben befolyásolja a CLL az Ön szervezetét.

  • Kezelőorvosa figyeli az Ön limfocita számát, mert az jelzi a CLL aktuális állapotát.
  • Ha az Ön vörösvértestszáma alacsony, vagy, ha az Ön vörösvértestjeiben a hemoglobin mennyisége alacsony, akkor ez jelentheti, hogy Ön vérszegény, ami fáradtsággal, légszomjjal járhat.
  • A vérlemezkék olyan kicsiny véralkotó elemek, amelyek elősegítik a véralvadást. Ha Önnél alacsony a vérlemezkék száma, előfordulhat, hogy a vére nem alvad megfelelően – ha megvágja saját magát, hosszabb ideig tarthat a vérzés elállása, és könnyebben alakul ki véraláfutása.

Egyéb vizsgálatok is hasznosak lehetnek, hogy pontosabban meghatározható legyen a diagnózis, vagy az, hogy mennyire terjedt szét a betegség. Ezek a vizsgálatokkal kell számolni:

mellkas-röntgenvizsgálat, hasi és a nyirokcsomó-régiók ultrahangvizsgálata, CT-vizsgálat. Képalkotó vizsgálatok - a mellkas röntgenvizsgálatával ellenőrzik, hogy a szíve és a mellkasában lévő nyirokcsomók megfelelően működnek-e. A képalkotó vizsgálatok segítenek, hogy az orvosok lássák, milyen stádiumot ért el a vérrák, és azt, hogy az ráterjedt-e a fontos szervekre, vagy a szervezete egyéb területeire. Segíti, hogy az orvosok a legmegfelelőbb kezelést válasszák ki Önnek.
CT-vizsgálat = „kompúter tomográfia” vagy CT-szken, 3 dimenziós képet ad a belső szerveiről. Az egészségügyi ellátását végző csoport arra tudja használni ezt a képet, hogy ellenőrizze, megnagyobbodott-e a lépe vagy nagyobbak-e a nyirokcsomói.
PET-CT = „pozitronemissziós tomográfia”. Olyan területek ellenőrzésére használják, amelyeket a CT-vizsgálat nem mutat ilyen jól, ilyenek például a csontok.
MRI-vizsgálat = „mágneses rezonancia vizsgálat” kérhető akkor, ha Ön allergiás az egyéb képalkotó vizsgálatok közben alkalmazott kontrasztanyagokra vagy vesebetegsége van.
Ezek olyan vizsgálatok, amelyek a mélyen, a szövetek között lévő nyirokcsomók (például a mellkasban és a hasüregben lévő nyirokcsomók, lép) státuszának meghatározását szolgálják.
Vékonytű aspirációs és/vagy csontvelő biopszia. Ezek nem szükségesek a CLL diagnosztizálásához. Bizonyítékot szolgáltathatnak, amikor kétséges a diagnózis, vagy amikor meg akarják határozni a csontvelő csökkent működésének az okát.
A csontvelőbiopsziát aktuálisan azért végzik, hogy kezelés után meghatározzák a limfocitás leukémia csökkenését a csontvelőben.
Más vizsgálatok is fontosak, a betegség biológiai jellemzőinek a meghatározásához. Ezeket a vizsgálatokat rendszerint akkor végzik, amikor azt akarják eldönteni, mikor kell elkezdeni a kezelést. Bizonyos biológiai jellegzetességek fontos információkat adnak a leginkább megfelelő típusú kezelésről, míg mások megjósolják annak a valószínűségét, hogy bekövetkezik-e válaszreakció a kezelésre, és előre jelzik magának a válaszreakciónak az időtartamát. A klinikai gyakorlatban szóba jövő biológiai vizsgálatok között szerepel az IgVH gének mutációs státuszának a vizsgálata, a TP53 gén mutációjának a vizsgálata, valamint (egyes kromoszómák) bizonyos citogenetikai rendellenességeinek vizsgálata, a FISH nevezetű teszttel. Az Ön egészségügyi ellátását végző csapat tagjai további információkat adhatnak Önnek, ha többet szeretne tudni a vizsgálatokról vagy a kezelésről:

  • Mindig kérje meg kezelőorvosát vagy a nővéreket, hogy magyarázzanak el Önnek mindent, amit nem ért, vagy mindent, ami aggasztja.
  • Magyarázatot adhatnak, ha nem tudja, mit jelentenek a vizsgálati eredményei.
  • Információkat adhatnak Önnek a helyi betegszervezetekkel, betegklubbokkal, egészségügy szolgáltatásokkal és a környezetében történő eseményekkel kapcsolatban, ha úgy gondolja, hogy azok hasznosak lehetnek.
További történetek