Gyakorlatok hematológiai betegek számára

Megosztás e-mailben
Letöltés
Nyomtatás

Miért jó a testmozgás?

EN_CLL_Physical_Exercises_Article_1a

A torna, vagy inkább a testmozgás igénybe veszi, és ezáltal fokozott működésre serkenti a testünkben található szervrendszerek működését, a szív- és érrendszer, az izom-, immun- és endokrin rendszerek működését. A rendszeres igénybevétel alkalmazkodásra kényszeríti szervrendszereinket, ami hosszú távon megkönnyíti a mozgást és a fizikai erőkifejtést. Azaz, szervezetünk elkezd hatékonyabban dolgozni.

Az alkalmazkodás eredménye, hogy szervezetünk megelőzheti a különböző betegségek kialakulását. A hormonkiválasztás rendszeresebbé válik, ami befolyásolhatja a tumoros sejtek növekedésének szabályozását. A testmozgás javítja az antioxidáns képességet, az immunrendszer működését, a DNS stabilitást, stb.

A közelmúltban végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a rendszeres testmozgásnak számos jótékony hatása van a rosszindulatú daganatos betegségen átesettekre nézve is:

  • Javítja az életminőséget
  • Általános életműködést javító hatása van
  • Összefügg a halálozás csökkenésével
  • Enyhíti a daganatos megbetegedés okozta fáradságot
  • Csökkenti a függőséget másoktól
  • Izomerő növelő
  • Növeli az immunitást
  • Javítja a szív- a keringés-- és a légzőrendszer működését
  • Csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát
  • Javítja a testalkatunkat
  • Csökkenti a daganatellenes terápia mellékhatásainak számát és súlyosságát
  • Csökkenti a kórházi gondozás időtartamát

Első a biztonság

A testmozgás teljesen biztonságos a legtöbb kezelés alatt és után is, beleértve az olyan intenzív kezelést is, mint amilyen például a csontvelő átültetés.

  • Több vagy nem megfelelően kezelt társuló betegségben (főként a szív-és érrendszeri betegségekben) szenvedő betegek forduljanak kezelőorvosaikhoz a számukra megfelelő testmozgási program kialakítására
  • Hematopoetikus őssejt beültetés kezelés alatt levő betegeknek ajánljuk a túledzés elkerülését, mivel az erőteljes gyakorlatok nemkívánatos, testmozgás által kiváltott immunszuppreszióhoz vezethetnek.
  • Ne végezzen gyakorlatokat, ha végletes fáradságot érez, vérszegény vagy bizonytalan a mozgása
  • A csökkent immunfunkcióval rendelkező betegeknek kerülniük kell a nyilvános edzőtermet és a nyilvános medencéket, amíg a fehérvérsejt számuk eléri a biztonságos szintet. Azoknál a betegeknél, akiknél csontvelő-transzplantációt végeztek, rendszerint javallott az ilyen létesítmények látogatása az átültetést követő egy évig.
  • A sugárkezelés alatt álló betegeknek kerülniük kell, hogy a sugárzott bőrfelületet klór hatásának tegyék ki (például medencékben).
  • Jelentős perifériás idegkárosodásban vagy bizonytalan mozgásban szenvedő betegek esetében előfordulhat, hogy gyengeség vagy egyensúly hiánya miatt végtagjaik csak csökkentett mértékben használhatóak.. Számukra talán jobb, ha egy szobakerékpárt használnak a futópad helyett.
  • A mielóma multiplexes betegeket úgy kell tekinteni, mint azokat, akik osteoporosisban szenvednek. Kerülniük kell az ütközéses sportokat és a kemény ütközést feltételező gyakorlatokat.

Kezdés

Kerülje az inaktivitást. Műtét után, térjen vissza a szokásos napi tevékenységeihez, amint lehet. Folytassa szokásos napi rutinját, tevékenységeit és végezzen megfelelő testmozgásgyakorlatokat nem-műtéti jellegű kezelés alatt és után.

Ne felejtse el, hogy bármilyen tevékenység, testmozgás (nem feltétlenül tornagyakorlatok) végzése jobb a teljes inaktivitásnál.

  1. Válassza ki az Önnek leginkább megfelelő testmozgást, amit kényelmesen el tud végezni. Többféle tevékenység közül választhat – séta, erőfejlesztő gyakorlatok, biciklizés, futás, kertészkedés, úszás, túrázás, stb. Azt javasoljuk, hogy kezdetben sétáljon és végezzen erőnlétének, állóképességének megfelelő erőfejlesztő gyakorlatokat (néhány példát talál lentebb).
  2. A megfelelő mozgás kellő mértékben igénybe veszi a szervezetünket (szívritmus- és a légzés ritmusának növekedése). Javasoljuk, hogy ne válasszon túlzottan megerőltető gyakorlatokat, melyek elvégzése után kimerültnek érzik magukat.
  3. A mozgás időtartama legalább 20-30 perc. Ezt két rövidebb, 5-10 perces időszakra lehet osztani, pihenővel a kettő között.
  4. Próbáljon aktív lenni minél gyakrabban. Javasoljuk, hogy mérsékelt intenzitású gyakorlatokkal kezdje, heti három alkalommal, ha előtte teljesen inaktív volt, és fokozatosan növelje a gyakoriságot és a gyakorlatok intenzitását is.

Milyen gyakorlatokat végezzünk és milyen mennyiségben?

EN_CLL_Physical_Exercises_Article_1b

Három csoportba soroltuk az Ön számára legelőnyösebb gyakorlatokat: aerobic gyakorlatok, erőfejlesztő gyakorlatok, és nyújtó gyakorlatok. Az egyek típusok leírása után bemutatunk több edzés-programot, hogy jobban megértse, miként lehet társítani a különböző típusú gyakorlatokat.

Aerobic gyakorlat

Alább bemutatunk egy tizenöt szintet tartalmazó ütemezést aerobic gyakorlatokra. Nem szükséges az első szinten kezdeni. Válassza ki azt a szintet, melyet képes elvégezni. Még egyszer emlékeztetjük arra, hogy a megfelelő mozgás az, amelyik kellő mértékben igénybe veszi a szervezetünket (szívritmus és a légzés ritmusának növekedése). Javasoljuk, hogy ne válasszon túlzottan megerőltető gyakorlatokat, melyek elvégzése után kimerültnek érzik magukat.

Pontosabban, a szívritmusának a maximum60-75 %-ára kell emelkednie a gyakorlat végzése alatt. Ha a választott szint túl megerőltető, lépjen vissza egy szintet, és fordítva. Ez lesz a kezdő szintje.

 

 

 

Javasoljuk, hogy végezze ezt a gyakorlattípust legalább háromszor egy héten. Két-háromhetente próbáljon szintet lépni. Ne csüggedjen, ha nem bírja követni az ütemezést. A betegek gyakran lépnek vissza egy szintet néhány nap vagy hét erejéig a kezelés hatására. Ne felejtse, hogy a mérsékelt mozgás mindig jobb a teljes inaktivitásnál.

Első szint: négy ötperces séta két perces pihenőkkel

Második szint: két tízperces séta két perces pihenővel

Harmadik szint: három tízperces séta két perces pihenőkkel

Negyedik szint: két tizenöt perces séta két perces pihenővel

Ötödik szint: harminc perces folyamatos séta

Hatodik szint: két húsz perces séta két perces pihenővel

Hetedik szint: negyven-hatvan perces folyamatos séta

Nyolcadik szint: három ötperces élénk séta, ötperces lassú sétával mindegyik élénk séta után

Kilencedik szint: négy ötperces élénk séta, ötperces lassú sétával mindegyik élénk séta után

Tízedik szint: négy hatperces élénk séta négyperces lassú sétával mindegyik élénk séta után

Tizenegyedik szint: három háromperces lassú futás, hétperces lassú sétával mindegyik futás után

Tizenkettedik szint: négy háromperces lassú futás, hatperces lassú sétával mindegyik futás után

Tizenharmadik szint: három ötperces lassú futás, ötperces sétával mindegyik futás után

Tizennegyedik szint: négy ötperces lassú futás, háromperces sétával mindegyik futás után

Tizenötödik szint: harminc-negyven perces folyamatos lassú futás

    Gyakorlatok hematológiai betegek számára: bemelegítés

    Mielóma Multiplex

    Gyakorlatok hematológiai betegeknek: erőfejlesztő gyakorlatok, guggolás

    Mielóma Multiplex

    Gyakorlatok hematológiai betegeknek: erőfejlesztő gyakorlatok, fekvőtámasz

    Mielóma Multiplex

    Gyakorlatok hematológiai betegeknek: erőfejlesztő gyakorlatok, húzás állva

    Mielóma Multiplex

    Gyakorlatok hematológiai betegeknek: erőfejlesztő gyakorlatok, híd

    Mielóma Multiplex

    Gyakorlatok hematológiai betegeknek: erőfejlesztő gyakorlatok, törzs stabilizálás

    Mielóma Multiplex

    Gyakorlatok hematológiai betegeknek: erőfejlesztő gyakorlatok, vállízületi flexió

    Mielóma Multiplex

    Gyakorlatok hematológiai betegeknek: erőfejlesztő gyakorlatok, nyújtás

    Mielóma Multiplex
  • References

    Kathryn H. Schmitz, Kerry S. Courneya, Charles Matthews, Wendy Demark-Wahnefried, Daniel A. Galva, Bernardine M. Pinto, Melinda L. Irwin idr. (2010). American College of Sports Medicine Roundtable on Exercise Guidelines for Cancer Survivors. MEDICINE & SCIENCE IN SPORTS & EXERCISE: American College of Sports Medicine. DOI: 10.1249/MSS.0b013e3181e0c112.

    Sandra C. Hayes, Rosalind R. Spence, Daniel A. Galvão in Robert U. Newton. (2009). Australian Association for Exercise and Sport Science position stand: Optimising cancer outcomes through exercise. Journal of Science and Medicine in Spor;  2009 (12), 428–434. DOI:10.1016/j.jsams.2009.03.002.

    Yuan Zhou, Jinjie Zhu, Zejuan Gu, Xiangguang Yin. (2016). Efficacy of Exercise Interventions in Patients with Acute Leukemia: A Meta-Analysis. PLOS One; 2016.

    Saskia Persoon, Marie José Kersten, Karen van der Weiden, Laurien M. Buffart, Frans Nollet, Johannes Brug idr. (2013). Effects of exercise in patients treated with stem cell transplantation for a hematologic malignancy: A systematic review and meta-analysis. Cancer Treatment Reviews; 2013 (39), 682-690. DOI: http://dx.doi.org/10.1016/j.ctrv.2013.01.001.

    Kerry S. Courneya in Christine M. Friedenreich. (2011).  Physical Activity and Cancer. Springer.

    Moshe Frenkel in Kenneth Sapire. (2017). Complementary and Integrative Medicine in Hematologic Malignancies: Questions and Challenges. Curr Oncol Rep, 2017 (19:79). DOI 10.1007/s11912-017-0635-0.

    Claudio L. Battaglini. (2011). Physical Activity and Hematological Cancer Survivorship. Physical Activity and Cancer, 275 Recent Results in Cancer Research 186, DOI: 10.1007/978-3-642-04231-7_12.

    M Mello, C Tanaka in FL Dulley. (2003). Effects of an exercise program on muscle performance in patients undergoing allogeneic bone marrow transplantation. Bone Marrow Transplantation (2003) 32, 723–728. DOI:10.1038/sj.bmt.1704227.

    KY Wolin, JR Ruiz, H Tuchman in A Lucia. (2010). Exercise in adult and pediatric hematological cancer survivors: an intervention review.  Leukemia, 2010; 24 (1113–1120). DOI:10.1038/leu.2010.54.

    Fernando Dimeo, Stefan Schwartz, Thomas Fietz, Tabata Wanjura, Dieter Böning and Eckhard Thiel. (2003). Effects of endurance training on the physical performance of patients with hematological malignancies during chemotherapy. Support Care Cancer, 2003; 11:623–628. DOI: 10.1007/s00520-003-0512-2.

    Jessica M. Scott, Saro Armenian, Sergio Giralt, Javid Moslehi, Thomas Wang and Lee W. Jones. (2016). Cardiovascular disease following hematopoietic stem cell transplantation: Pathogenesis, detection, and the cardioprotective role of aerobic training. Critical Reviews in Oncology/Hematology 98 (2016) 222–234.

    Chris P. Repka , Brent M. Peterson, Jessica M. Brown, Trent L. Lalonde, Carole M. Schneider and  Reid Hayward. Cancer Type Does Not Affect Exercise-Mediated Improvements in Cardiorespiratory Function and Fatigue. Integrative Cancer Therapies 2014, Vol. 13(6) 473–481. DOI: 10.1177/1534735414547108.

További történetek