Metasztatikus prosztatarák és táplálkozás

Megosztás e-mailben
Letöltés
Nyomtatás
  • Minden áttétes daganatos megbetegedés esetén fennáll az alultápláltság kockázata? Melyek az alultápláltság okai?

    Elméletileg minden áttétes rosszindulatú daganatos megbetegedés esetén fennállhat az alultápláltság bizonyos mértékű kockázata. A betegséget olyan anyagcsere változások kísérhetik, melyeket, ha ellenőrzés nélkül maradnak, a szervezet gyengüléséhez és végső soron halálhoz vezethetnek. Ezek a folyamatok specifikus onkológiai terápiával hatékonyan lassíthatók, de a daganatok kezelése sok esetben az egészséges szöveteket is károsítja, bizonyos mellékhatások ronthatják a beteg tápláltsági állapotát, vagy növelhetik az alultápláltság kockázatát. Ezért minden áttétes rákban szenvedő betegnek szüksége lehet a táplálkozást érintő valamilyen támogatásra.

  • Mit jelent a táplálkozás támogatása?

    A táplálkozás támogatása lépések széles körét foglalja magába, melyek a táplálkozási tanácsadástól bizonyos táplálékkiegészítők használatáig terjednek, ezenkívül ide tartoznak a gyomor-bélrendszer funkcióját helyettesíteni hivatott intézkedések is, melyek az élettani folyamatok fenntartására irányulnak.

  • Fennáll-e az alultápláltság kockázata a metasztatikus prosztatarákban szenvedő betegeknél?

    A metasztatikus prosztatarákban szenvedő betegek alultápláltságának kockázatát közepesnek tekintik. Ettől függetlenül fennállhat a kockázata annak, hogy a betegség önmagában, és főként a betegek által kapott kezelés alultápláltsághoz vezet.

Hormonterápia a metasztatikus prosztatarák kezelésében

  • Miért kezelik a prosztatarákot hormonterápiával? Milyen hormonterápia alkalmazható prosztatarák esetén?

    A prosztatarák olyan betegség, mely reagál a hormonokra. A daganatos sejtek a férfi nemi hormonokra érzékeny receptorokkal rendelkeznek. A férfi nemi hormonok (a tesztoszteron és analógjai) ezekhez a receptorokhoz kötődnek, és elősegítik a daganatos sejtek szaporodását és elterjedését.

    A hormonterápia célja a férfi nemi hormonok szintjének csökkentése hormoninjekciókkal vagy a herék sebészeti eltávolításával. A kezelés kiválasztása a betegek által jelzett igényektől és szükségletektől is függhet.

    A férfi nemi hormonok magas szintje felgyorsítja a daganatos sejtek burjánzását. A hormoninjekciók vagy a műtét megakadályozzák, hogy a daganatos sejtek hozzájussanak a legfontosabb stimuláció forráshoz – a férfi nemi hormonokhoz.

    A hormonterápia olyan injekciók alkalmazását jelenti, melyek megakadályozzák, hogy a herékben férfi nemi hormonok szabaduljanak fel. Hasonló hatást lehet elérni a herék sebészeti eltávolításával is. Egy másik lehetőség olyan gyógyszerek alkalmazása, melyek gátolják a férfi nemi hormonok hatásait.

  • Lehetnek-e mellékhatásai a hormonterápiának?

    Mint minden gyógyszernek a hormonterápiának is lehetnek mellékhatásai. A kezelés kiválasztásakor a kezelőorvos mindig mérlegeli, hogy a kezelés előnyei meghaladják‑e, ellensúlyozzák‑e a mellékhatások kockázatát. A hormonkezelés mellékhatásai kezelhetők, ezért annak a kezelésnek kell elsőbbséget élveznie, mely a betegség kontrollálására, az élet meghosszabbítására és az életminőség javítására irányul. Ezenk kívül a betegek is sokat tehetnek a mellékhatások enyhítése és az életminőség megtartása érdekében. Ezt egészséges életmóddal, testmozgással, és megfelelő étrenddel érhetik el.

  • Melyek a hormonkezelés mellékhatásai?

    A hormonkezelés mellékhatásai közé tartozhatnak a következők: fokozott fáradtság, csökkent szexuális vágy, erekciós zavar, izzadással kísért hőhullámok, az izomtömeg, az erő és a funkcionalitás csökkenése vagy akár testsúlygyarapodás. Ennek ellenére a kezelés előnyei (pl. az élet meghosszabbítása) egyértelműen meghaladják a mellékhatások kockázatát.

  • Mit jelent a „kasztráció-rezisztens prosztatarák” kifejezés?

    Bizonyos idő után a daganatos sejtek egy része ellenállóvá válik a tesztoszteron alacsony szintjével szemben, és a betegség súlyosbodni kezd. Ezt kasztráció-rezisztens prosztataráknak nevezzük. Ilyen esetekben az addig alkalmazott kezelést egyéb hormonterápiával, kemoterápiával vagy rádiumizotóp kezeléssel lehet kiegészíteni.

  • Szükségük van-e a metasztatikus prosztatarákban szenvedő betegeknek táplálkozásterápiára?

    Mivel a hormonterápia ronthatja a beteg tápláltsági állapotát, amennyiben fennáll az alultápláltság kockázata segítséget kell nyújtani a táplálkozásban.

    A férfi nemi hormonok normális esetben segítenek megőrizni az izomtömeget, a beteg erejét és funkcionalitását, de az izomnövekedés testmozgással, erősítő gyakorlatokkal is serkenthető.

  • Hogyan illeszkedik a testmozgás a metasztatikus prosztatarák kezeléséhez?

    Kimutatták, hogy azok a betegek, akiknek sikerül megtartaniuk az egészséges testsúlyukat, az onkológiai kezelések esetleges mellékhatásait jobban viselik és hosszabb ideig élhetnek. A prosztatarákban szenvedő betegek többsége hatvanas, hetvenes vagy nyolcvanas éveiben jár, érthető, hogy a kor miatt általában már kevésbé aktívak. De az előrehaladott kor ellenére is érdemes újra elkezdeni a testmozgást és törekedni az egészséges életmódra mivel igen nagy szerepük van az életkilátások és életminőség alakításában.

  • Miért érdemes növelni a daganatos betegek fehérjebevitelét?

    Az izmok fehérjékből, a fehérjék pedig aminosavakból állnak melyek az izmok építőkockái. Az egészséges egyéneknél a régi izomszövet folyamatosan új izomszövetre cserélődik, ellenben a daganatos megbetegedéssel élőknél megfigyelt anyagcsere változások miatt ez a folyamat már nincs egyensúlyban, és az elvesztett izomtömeg mennyisége meghaladja az újratermelt izomtömeget. Ezért a daganatos betegeknek érdemes több fehérjét fogyasztaniuk. Az ajánlott napi fehérjebevitel egy egészséges személy esetében 1 g/ttkg, míg a daganatos betegeknél ez az érték 1,6-1,8 g/ttkg között mozog emiatt a áttétes daganatos megbetegedésben szenvedő betegeknek a napi étkezés alkalmával több fehérjedús ételt (pl. hús, hal, tojás, szója, stb.) érdemes fogyasztaniuk. A fehérjebevitel testmozgással tovább fokozható. Az izmok vérellátása nő a testmozgás ideje alatt és után, ami javítja a tápanyagok felszívódásának hatékonyságát. Ezzel elősegíthető az izomtömeg megőrzése.

  • Vigyáznom kell arra, hogy ne hízzak meg?

    Az alacsonyabb tesztoszteron szint csökkenti a tápanyagszükségletet (alapanyagcsere), ezért ha a táplálékbevitel ugyanaz marad, súlygyarapodáshoz vezet. A testmozgás fontos szerepet játszik a súlygyarapodás megelőzésben is; ebben az esetben az állóképesség növelő gyakorlatokat érdemes előnyben részesíteni. Ha a kezelés előtt a beteg testsúlya megfelelő, ajánlott a táplálékbevitelt az adott szinten tartani, és ezzel egyidejűleg fokozni a testmozgást. A betegek esetében a túlsúly (testtömeg‑index) megítéléséhez használt kritériumok kevésbé szigorúak, mint az egészséges emberek esetében.

  • Melyek a táplálásterápia alapelvei a metasztatikus prosztatarákban szenvedő betegeknél?

    Arra kell törekedni, hogy a zsírmennyiség csökkenjen, de az erőnlét megmaradjon, ez pedig kizárólag a kiegyensúlyozott étrend és a több mozgás kombinációjával érhető el. Kerülni kell a túl sok cukrot (édességekben, fagylaltban, süteményekben, bolti gyümölcsjoghurtokban, üdítőkben is sok hozzáadott cukor van), viszont az izmoknak szükségük van a fehérjékre. Sok zöldség és gyümölcs, tejtermékek, zsírszegény, elsosorban fehér húsok, halak fogyasztása javasolható. Kerülni kell az ideig-óráig tartható csodadiétákat, az egyes alapanyagok megvonásán alapuló étrendet, a koplalást. Hosszú távon az az étrend válik majd be, ami a betegnek is elfogadható, amitől jól érzi magát és ami örömet ad.

További történetek